Építészet és hasonlók

Szeged és környéke építési nevezetességei

Sérülhet a „Lófara” szerzői joga? SZEGEDma 2009. augusztus 24., hétfő A huszárszobor alkotójának rokonai is ellenzik az áthelyezést A Szegedi Hagyományőrző és Városképvédő Egyesület az Egyesült Államokban találta meg a szegedi 3. Honvéd Huszárezred emlékművének alkotója, Gách István szobrászművész (1880-1962) leszármazottait - adta hírül portálunknak az egyesület. A leszármazottak és a városvédők szerint a szoborkert megszüntetése akár szerzői jogot is sérthet. Bővebben... ------------------------------------------------ Lófara: bonthatják a kerítést is Dobó Csaba 2009. augusztus 22., szombat A Reök-palota előtti 3. Honvéd Huszárezred emlékművét már elszállították restaurálásra. A szegedi városvédők azonban tovább harcolnak azért, hogy a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság által kegyeleti emlékhelynek minősített emlékművet a szoborkerttel együtt tartsák meg eredeti állapotában, s úgy újítsák föl; a terület átépítésénél vegyék figyelembe a bizottság döntését. Információnk szerint azonban már a kerítés bontási engedélyét is megkapta a szegedi önkormányzat néhány nap leforgása alatt. Bővebben... ------------------------------------------------ Itt a határozat: a Lófara kegyeleti emlékhely! Pintér M. Lajos 2009. július 9., csütörtök A 3. Honvéd Huszárezred emlékműve és környezete a hatályos törvény értelmében kegyeleti emlékhely - mondta ki a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság. A testület egyhangú döntéssel nyilvánította ki: ellenzi a szobor áthelyezését. Minderről tájékoztatják Botka Lászlót, Szeged polgármesterét. Időközben a szobor készítője, Gách István Amerikában élő leszármazottai is nyilatkoztak arról, hogy az eredeti helyén szeretnék megtartani az emlékművet. A szerzői jogvédelem 2032-ig illeti meg az örökösöket… Bővebben... ------------------------------------------------ Lófara-ügy: Botka nem az érveket, a civileket támadja Pintér M. Lajos 2009. június 28., vasárnap Újabb fejezetéhez érkezett a szegedi Lófara-ügy. Az első fokon eljáró hatóság, Makó jegyzője tudomásul vette a szegedi önkormányzat bejelentését a huszáremlékmű áthelyezési és restaurálási munkálatait illetően. Ez ellen a szegedi városvédők fellebbezést nyújtottak be. Miközben a szobrot a városvezetés utasítására már le is emelték talapzatáról, Botka László a másodfokról kizáratná a civileket, akiknek szerinte nincs joguk fellebbezni az ügyben. Bővebben... ------------------------------------------------ Műterembe vitték a 8 mázsás szegedi bronzhuszárt 2009.06.15. 10:45 Szeged - Nem volt egyszerű művelet levenni a márványlapról, majd daruval egy teherkocsi platójára emelni a szegedi 8 mázsás huszárszobrot – szombaton reggel történt meg. Elmozdításának egyik ellenzője is ott volt. Bővebben... ------------------------------------------------- Örökségvédelmi stop – módosító indítvány lesöpörve! Pintér M. Lajos 2009. Május 17., Vasárnap Szeged város építészeti örökségének védelméről is tárgyalt pénteken a közgyűlés. Szabó László, a Szögedi Védegylet elnöke a KDNP-s Juhász Gyulával együtt a védettség azonnali kiterjesztését kezdeményezte a szakértők által korábban javasolt valamennyi épületre, ám módosító indítványukat Botka László polgármester nem fogadta be. A közel 1900-as listáról így jelenleg csak 390 építmény élvez csak helyi védettséget. Bővebben... ------------------------------------------------- Mégis megmenthető a Bakay-féle kenderfonó? Pintér M. Lajos 2009. Május 4., Hétfő kender-w1Végre-valahára pozitív fejleményről számolhatunk be olvasóinknak a Bakay Nándor-féle patinás kenderfonó ügyében! A Fidesz-frakció nyílt levelét követően az Árkád-beruházást lebonyolító ECE Projektmanagement Budapest Kft. ügyvezetője levélben és telefonon is megkereste Szabó Lászlót, a Szögedi Védegylet elnökét. Christoph Augustin tárgyalásokat kezdeményezett a szegedi ellenzékkel és városvédő civilekkel, illetve ígéretet tett, hogy a tervezettnél többet őriznek majd meg Szeged város árvíz utáni épített örökségéből. Bővebben... ----------------------------------------------- Szenzációs kelta sírok Szegednél Kunstár Csaba 2009.04.17. 17:03 Szeged-Kiskundorozsma - A Szegedi Tudományegyetem régészeti tanszékének oktatói és hallgatói nem mindennapi leletekre bukkantak Szeged-Kiskundorozsma határában. A régészek egy - a Kr.e. 2. század környékéről származó - kelta falut és mintegy 15 sírt találtak. A régészhallgatók munkáját Kulcsár Valéria, az SZTE tudományos főmunkatársa és Sánta Gábor tanársegéd irányítja. Mikor megérkeztünk, a földmunkások szarvasagancsokat és csontokat találtak, mintegy 2 méter mélyen. Sánta Gábor pedig éppen egy 2200 évvel ezelőtt meghalt kelta harcos sírját ásta ki. A csontváz mellett jól lehetett látni a jellegzetes, levél alakú lándzsahegyet. - A sírt még tovább ássuk és remélem, hogy a pajzs darabjait is megleljük – reménykedett a régész. A késő vaskori leletek, üveg karperecek, csatok és agyagedények azt mutatják, hogy az itt élő kelták ügyes kézművesek voltak. Kaszakő és egy csontból készült ár is előkerült. A Kárpát-medencében a kelta lakosság nagy része falvakban élt. – Feltehető, hogy ezen a dombon is egy nagyobb család lakhatott – mondta Kulcsár Valéria, miközben azt magyarázta, hogy a kelták Kr. e. 3.-2. században telepedtek meg a Kárpát-medencében. A kelta zsoldosok szolgálatait több országban is igénybe vették: Kis-Ázsiában, Görögországban, sőt Egyiptomban is. A kelta városok nagy része fennmaradt, továbbfejlődött a római uralom alatt is. Ilyen volt például Győr (Arrabona), Bécs (Vindobona), vagy Óbuda (Aquincum). Egyes történészek szerint Szeged római kori elnevezése (Partiscum) is kelta eredetű. - A sírokat általában kifosztották. Ez történt annak a módosabb férfinak a nyughelyével is, amelyet a napokban tártunk fel – mondta Sánta Gábor. A sír körül kör alakú árkot ástak. Egyelőre nem tudjuk, hogy miért. A kelták egykor egész Európát elfoglalták. Leszármazottaik az írek, a skótok, a velsziek és a bretonok. Az Egyesült Királyságban, Írországban és Franciaországban több évtizede jelentős erőfeszítéseket tesznek, hogy az ősi nyelvet megőrizzék. De a közlekedési jelzéseket hiába írják ki velsziül vagy ír nyelven, angolul tudják csak elmagyarázni, hogy ők valójában nem angolok. Forrás: http://www.delmagyar.hu/ ------------------------------------------------- 2010-ben a lakosság dönthet a huszárszobor helyéről Pintér M. Lajos 2009. Április 16., Csütörtök Ha a Fidesz-KDNP 2010-ben döntési helyzetbe kerül Szegeden, a lakosság megkérdezését követően arra is kész, hogy visszaállíttassa eredeti helyére a III. Honvéd Huszárezred hősi emlékművét, ha addig a baloldali városvezetés az egyre erősebb civil tiltakozást figyelmen kívül hagyva áthelyezné a szobrot. Mindezt Bodó Imre országgyűlési és Kalmár Ferenc önkormányzati képviselő mondták el csütörtöki sajtótájékoztatójukon. Bővebben... ------------------------------------------------ A kulturális bizottság szerint lehet lépni a huszárral Dobó Csaba 2009. Március 26., Csütörtök A kulturális bizottság csütörtöki gyűlésének első pontjaként tárgyalták a város-rehabilitációs program keretében a Reök-palota előtti terület rekonstrukciója miatt áthelyezésre ítélt huszárszobor ügyét. A közvéleményt hónapok óta foglalkoztató úgynevezett „Lófara-ügyben” civil nyomásra végre minden érintett személy megszólalhatott, elmondhatta véleményét, vitázhatott. A bizottság végül öt három arányban elfogadta az eredeti tervet: szabad utat engedett a lovas szobor elmozdításának. Bővebben... ------------------------------------------------- Nyílt bizottsági tárgyalás „Lófara-ügyben” Dobó Csaba 2009. Március 25., Szerda Paragrafusokat hagytak figyelmen kívül a tervezéskor A sorozatos szakmai és civil tiltakozások, valamint az ellenzék közgyűlési felszólalásainak hatására végül a szegedi közgyűlés kulturális bizottsága elé kerül a 3. Honvéd Huszárezred emlékmű áthelyezése, az úgynevezett „Lófara-ügy”. A testület március 26-án (csütörtökön) 15 órától a városháza Tisza Lajos-termében nyílt tárgyalást tart a kérdésről, melyről portálunk több mint tucat cikkében olvashatták már. Bővebben... ----------------------------------------------- Rossz helyen áll Rákóczi és Kossuth? Újszászi Ilona 2009.03.23. 16:00 Szeged - Kárt nem okoz, legfeljebb az idegent zavarja a tájékozódásban a Szegeden tapasztalható kuszaság. A neves személyiségekről elnevezett terek egy részén másvalakinek a szobra magasodik. Kossuthé a Klauzálon, Rákóczi lovas szobra az Aradi vértanúk terén, míg a Rákóczin Nagy Imréé áll. Bővebben... ----------------------------------------------- A törvény nevében a huszár marad?! Dobó Csaba 2009. Március 6., Péntek A SZEGEDma.hu hosszú cikksorozatban foglalkozott már a Reök-palota előtti huszárszobor áthelyezésének tervezetével, illetve az ezzel kapcsolatos szakmai és civil ellenállással. A 3. Honvéd Huszárezred emlékművének bolygatása ellen felemelték már a hangjukat városvédők, szobrászok, építészek, muzeológusok és politikusok is. Most a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója, Holló József altábornagy küldte el az ügyben szakmai véleményét. Bővebben... ------------------------------------------------ Értékvédelem: Élőlánc a „Lófaránál” Dobó Csaba 2009. Február 28., Szombat A Szögedi Védegylet szervezésében mintegy ötven fő élőlánccal tiltakozott a Reök-palota előtt a 3. Honvéd Huszárezred szobrának tervezett elmozdítása ellen szombat délelőtt. Az akcióhoz a civilek mellett a Fidesz szegedi szervezete és a Kereszténydemokrata Néppárt helyi képviselete is csatlakozott. A résztvevők körbeállták a szobor elkerített területét, és csendesen sétálva demonstráltak az emlékmű áthelyezése ellen. Bővebben... ------------------------------------------------ Lófara-ügy: A megyei építészkamara elnökségének nyilatkozata SZEGEDma 2009. Február 22., Vasárnap A SZEGEDma.hu elsőként számolt be az önkormányzatnak a Reök-palota előtti teret érintő fejlesztési elképzeléseiről, illetve arról, hogy ennek kapcsán arrébb kívánják helyezni a III. Honvéd Huszárezred hősi emlékművét. A huszárszobor mozgatásáról más szakemberek mellett Koczor György és Kiss István építészek is kifejtették véleményüket portálunkon. A Csongrád Megyei Építész Kamara elnöksége is foglalkozott az üggyel, majd egy nyilatkozatot juttatott el szerkesztőségünkbe, melyet alább teljes egészében közlünk. Bővebben... ------------------------------------------------ Szeged: Tragédia két felvonásban? – II. rész SZEGEDma 2009. Február 17., Kedd „Építeni kell csak, azt is csak annyit, amennyi kell, nem rombolni. Provinciális kispolgári kivagyiságból pedig végképp nem. Higgye el az olvasó, a huszárszobor kérdése csak a gomb a kabáton. A baj magával az építészeti értékek szisztematikus rombolásával van” - állítja Kiss István okleveles építészmérnök, településrendező, a Csongrád Megyei Építészkamara elnökségi tagja. Az államszocializmus idején történetek elemzése után dolgozatának második részében a szegedi belváros arculatcsonkításának utóbbi éveit veszi górcső alá. szegedma.hu ---------------------------------------------- Szeged: Tragédia két felvonásban? – I. rész SZEGEDma 2009. Február 16., Hétfő A szegedi belváros arculatának csonkítása nem a III. Honvéd Huszárezred hősi emlékművének áthelyezésével kezdődne, a folyamat az 1960-as évek óta tart, az utóbbi években pedig felgyorsult - állítja Kiss István okleveles építészmérnök, településrendező, a Csongrád Megyei Építészkamara elnökségi tagja. Ahogy azt az elmúlt héten ígértük, az ezredfordulón a belváros szabályozási tervét készítő szakember összefoglaló dolgozatát két részben tárjuk olvasóink elé. szegedma.hu ------------------------------------------------- A 173. szegedi műemlék Kiss Gábor Gergely 2009.01.21. 16:00 Szeged - Az 1879-es nagyárvíz miatt Szegeden kevés a műemlék, és fiatalabbak is, mint másutt. A 173 műemlék közül a legkorosabb a Dáni-ház és a Dömötör-torony, legifjabb a Vár vízibástyája lehet. Folytatás... ------------------------------------------------- Emlékhelyek, nevezetességek A városban sok műemléképület található. Szeged központjában, a Széchenyi téren található az 1872-es építésű koraeklektikus stílusú Kiss Dávid-palota, az 1873-ban épült Új Zsótér-ház, mellette pedig az 1874-ben épített egykori Szegedi Kereskedelmi és Iparbank székháza áll, amit szintén eklektikus stílusban építettek. A téren áll a Grünn Orbán-ház kétszintes épülete, amely 1810-ben épült, és a ház földszintjén működött az első szegedi nyomda. Szintén a téren áll a Bérpalota épülete, ami onnan kapta a nevét, hogy megépítése (1872-73) óta a város vezetősége bérli, és ma is itt található a polgármesteri hivatal. A téren áll a neobarokk stílusú városháza épülete, amit a Bérpalotával a velencei mintára 1883-ban épített Sóhajok hídja köt össze. Ezek mellett számos szobor, és több impozáns épület is található a téren. A szegedi fogadalmi templom 1913-1930-ban épült neoromán stílusban Schulek Frigyes és Foerk Ernő tervei alapján. Építését az újabb árvizektől való megmenekülésért fogadalomból, 1880. november 28-án határozták el a szegedi városatyák. Az alapkövét végül 1914-ben rakták le. Ez Magyarország negyedik legnagyobb temploma. Az épület környékét 1929-32 között építették ki Rerrich Béla tervei alapján, és így jött létre a mai Dóm tér az egyetemi épületekkel és a püspöki palotával. A 15. századi gótikus kolostor és ferences templom Szeged legrégibb ilyen jellegű épületegyüttese. A templomot 1509-ben Havas Boldogasszony tiszteletére szentelték. A templom külsején – az új főkaputól eltekintve – semmit sem változtattak. A templom belső berendezése pedig teljesen a barokk ízlést tükrözi. A templom mellett egy kolostor is áll, amely mai formáját a 18. században nyerte el. Szegeden két zsinagóga is áll. Az Új zsinagógát 1900-1902 közt építették szecessziós stílusban, de mór-arab-mediterrán elemek is díszítik. Ez Magyarország második, a világ negyedik legnagyobb zsinagógája. A zsidó hitközség 1800-1803-ban építette első zsinagógáját, ez azonban nem maradt fenn, ezért 1840-1843-ban építettek helyette újat neoklasszicista stílusban. Ez a kis régi zsinagóga ma is megvan a Hajnóczy utcában az Új zsinagóga közelében. A Móra Ferenc Múzeum épülete neoklasszicista stílusban épült 1896-ban. A hat korinthoszi oszlopra fektetett timpanon felirat olvasható: A KÖZMŰVELŐDÉSNEK. A múzeum kiállításain betekintést kapunk a népvándorlás korának régészeti anyagába "Hunok, avarok, magyarok" címmel, de néprajzi tárlat is megtekinthető a múzeumban. Az intézmény gazdag természettudományi gyűjteménnyel is rendelkezik. Ezek mellett az Egyetem Füvészkertjét, a Szegedi Csillagvizsgálót, vagy a Szegedi Vadasparkot is felkeresheti a városba látogató. Forrás: http://www.karpataljaturizmus.net/telepules163.html --------------------------------------------------

Városháza Szeged Városháza Az eklektikus palotákkal körülvett téren található a neobarokk stílusban épült Városháza. Az épület alapkövét 1799-ben helyezték el és Vedres István tervei szerint Schwörtz János építette fel. Az árvíz alatt megrongálódott épület alapjaira Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján új, egyemeletes Városházát emeltek 1883-ban. Az épületet a mellette álló Bérházzal a " Sóhajok hídja" köti össze, mely az 1883-as királynapokra készült, amelyek során Ferenc József meglátogatta a 1879-es nagy árvíz után újjáépült várost. A király és kíséretének szállása megoszlott a két épület között és a kapcsolat megteremtése érdekében építették a zárt hidat. A lépcsőházat színes üvegablakok díszítik, az egyiken olvasható a Ferenc Józsefnek tulajdonított híres mondás: "Szeged szebb lesz, mint volt !" A közgyűlési terem falait olajfestmények díszítik, a mennyezeten freskó látható, mely Vajda Zsigmond munkája. Itt tartotta rendszeresen havi felolvasó ülését a Dugonics Társaság. A Városháza hangulatos udvarán tartják nyárestéken a Muzsikáló udvar kamarahangversenyeit, valamint a Városházi esték prózai és zenés előadásait. -------------------------------------------------

Régi Hungária 1897-ben vásárolta meg a Stefánián álló telket Kass János szegedi vendéglős. A Tisza-part ekkor még rendezetlen, pocsolyás, nádassal borított terület volt, a vásárlást követően azonban a város vállalta, hogy rendezi a környéket, így születtek meg a Stefánián álló gyönyörű bérházak is. 1898-ra felépült a Kass-kávéház, más néven Kass-vigadó, de még nem a mai formájában. Üzemelt benne egy kávéház, büfé, étterem, „játéktermek”, két hangversenyterem, és itt székelt néhány helyi polgáregylet is. 1914-ben Kass János a kor igényeinek maximálisan megfelelő, hatalmas szálloda kialakítását tervezte a kávéházi rész fölött. A Kass-kávéház a századelőn a szegediek egyik legkedveltebb szórakozóhelye volt, a társasági élet egyik központja, az I. világháború azonban érezhetően visszavetette a forgalmat, így Kass János 1915 őszén, eredeti terveivel ellenkezően bezárta a kávéházat, hogy az ne termeljen több veszteséget, és megkezdte az átalakítási munkálatokat. Az új szálló egy év múlva, 1916 őszén meg is nyílt, a kávéház pedig ezután Kis Kass néven üzemelt tovább, bár a városlakók gyakran csak Bohémtanyaként emlegették. A két világháború között újra a szegedi kulturális (és éjszakai) élet egyik központja lett a kávéház, itt alakult meg a Szegedi Fészek, a helyi írók, költők és művészek klubja, aminek eredményeképp a helyi értelmiség találkozóhelye lett a Kass. Mellettük olyan prominens vendégek is megfordultak itt, mint Ady Endre, Juhász Gyula, Bródy Sándor és Bartók Béla. 1928-ban Kass János elhunyt, az egész város gyászolta. A szállót ezután fia, ifj. Kass János vette át. Az I. világháborút követő gazdasági válság azonban alapjaiban rendítette meg a szálló egészének működését: a harmincas évek elején egyre nagyobb deficittel járt a működés, ami végül az épület bezárását, az alkalmazottak elbocsátását, valamint az ingóságok, sőt magának az épületnek az elárverezését eredményezte. Az épület új tulajdonosa egy, a működtetésre alakult részvénytársaság lett, amely kisebb felújítási munkálatokat követően 1934-ben újra megnyitotta az épületet. Ifj. Kass János azonban nem engedélyezte a Kass név használatát, így a szálló a Hungária nevet kapta. A harmincas évek végéig fokozatosan bővült a kínálat: bridzs-szalon nyílt, majd egy bár és éjjeli lokál; rendszeresen tartottak zenés esteket, az étterem mellett pedig kialakítottak egy halászcsárdát is. A hanyatlás A II. világháború alatt, ha nagy nehézségekkel is, de folyamatosan működött a szálló, 1945 után azonban jelentősen csökkent a forgalom. Az épületet 1949-ben államosították és a következő üzlettípusokat működtették tovább: szálloda, étterem, éjszakai mulató (Kis Hungária néven), söntés, kávéház 1962-ig. Csütörtökönként népszerű zenés-műsoros esteket tartottak fővárosi művészek részvételével, vasárnaponként pedig a fiatalok az ötórai teadélutánokon teáztak. A hatvanas évek elejéig kisebb felújításokat végeztek és modernizálták a műszaki berendezéseket, 1963-ban pedig az éjszakai mulatót zónázóvá alakították át. 1965-ben statikai gondok jelentkeztek az épületben: omlékonnyá vált a mennyezet, vészesen rossz állapotban volt a födémszerkezet és a nagyterem feletti kupola, emellett az épület állaga is folyamatosan romlott, a vizsgálatok szerint az épület üzemeltetése életveszélyessé vált. 1972-ben olyan hírek kaptak szárnyra, hogy az épületet lebontják, mivel a felújítás alig került volna kevesebbe, mint egy új épület felépítése ez azonban szerencsére nem történt meg. Hamarosan azonban megkezdődött egy új szálloda építése a Hungáriától nem messze, a Tisza-parthoz közel - mindezek következtében 1976 decemberében bezárták a Hungária szállodai részét, majd rövid időn belül a bárt is. A következő évben pedig megnyílt az „új” Hungária, amely nem véletlenül vette fel a jól hangzó nevet… A most már „régi” Hungária épületét szerencsére nem ítélték ezután sem lebontásra, sőt, az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség hosszas közbenjárására 1982-ben műemlék jellegű épületnek nyilvánították, s így védettséget kapott. 1981-ben az erősen elhanyagolt, leromlott állagú épületet felújítás céljából átvette a Délép: egy művelődési központot szerettek volna az épületben kialakítani klubhelységekkel, koncert- és rendezvénytermekkel. A nyolcvanas évek elején folyamatosan végeztek kisebb állagmegóvási munkálatokat (bár 1982-ben a Szegedi Nemzeti Színház felújításához szükséges építőanyagot is az épületben tárolták), 1988-ban pedig pályázatot hirdettek az épület teljes felújítására-átalakítására, ekkor már azonban újra egy magas színvonalú szállodát szerettek volna létesíteni az épületben. (Az anyagi fedezetet egy erre a célra alapított részvénytársaság volt hivatott előteremteni, ennek tagja volt a városi és a megyei tanács, az akkori Befektetési Bank, számos szegedi nagyvállalat és szövetkezet, valamint a helyi és megyei építési vállalatok.) Közben kibővítették a pincét, teljes födémcserét és -felújítást hajtottak végre, valamint belső bontási munkálatokat is végeztek. Ezek eredményeképp 40%-kal nőtt a kihasználható terület az épületben, és a homlokzatot is átépítették. 1989 decemberében egy nyílt nap keretében a nagyközönség is megtekinthette az újításokat. A nagyszabású tervek azonban ennyi év után is csak tervek maradtak, mivel a részvénytársaságnak nem sikerült előteremteni a teljes felújítás egyre növekvő költségeinek fedezetét – a rendszerváltás után pedig a részvénytársaságot is felszámolták. Az épület néhány évre így újra az enyészeté lett. A jelen A félkész épületet 1994-ben vásárolta meg a Quaestor-csoport. A befektető társaság a hétszintessé átépített „régi” Hungáriában Stefánia Palota néven egy magas szolgáltatási színvonallal működő belvárosi irodaházat tervezett létrehozni – a földszinten bankokkal és biztosítókkal, az emeleteken pedig kisebb-nagyobb irodákkal és egy, a vállalkozókat segítő inkubátorházzal. Helyreállították volna a koncerttermet is (különböző kulturális és vállalkozói rendezvények helyszínévé), a földszinten pedig étterem, kávézó, bár, söröző, stb. várta volna a vendégeket. (A szállodai funkció az új elképzelésekben már teljesen háttérbe szorult.) Az elhúzódó jugoszláviai háború azonban olyannyira visszavetette a régió fejlôdését, hogy többszörös próbálkozás ellenére sem jelentkezett annyi befektető, hogy az épület átalakítását megkezdhették volna, így a „régi” Hungária ma is zárva tart. A tulajdonos az elmúlt években folytatott már tárgyalásokat az épület eladásáról is, emellett Szeged város önkormányzata szintén szeretne bekapcsolódni a későbbi hasznosításba – de hiányzik a tőke, amely biztosítaná a teljes felújítást (ehhez egy év elegendő lenne), és emellett fenn tudná tartani az épületet arra az előreláthatólag elég hosszú időre, amíg a befektetés megtérül… A MASZK Egyesület az 1995-ös THEALTER International fesztivál alkalmával használta először színházi helyszínként az épületet, pontosabban annak földszinti nagytermét, amely azóta fokozatosan a fesztivál egyik fő helyszínévé lépett elő. A romos, de pusztulásában is lenyűgöző környezet itt is csodálatos hangulatot teremt, sok fellépőt megihletett már a helyszín. (Forrás: Bátyai Jenő - Bátyai Gitta: A Kass Szeged, 1998.) ******* A legújabb hírek szerint pedig... Négycsillagos hotel lesz a szegedi Régi Hungáriából (Fekete Klára 2008.10.30. 03:00) Szeged - A volt Kass Szálló tulajdonosa, a Quaestor-csoporthoz tartozó Régi Hungária Kft. uniós pályázaton 600 millió forintot nyert a hotel felújítására, amelyet 2010-ben négycsillagos szállodaként nyitják meg újra – valószínűleg Régi Hungária néven. ... és ezt tervezik! **************** Nem dőlt el, mi lesz a Régi Hungária neve Dombai Tünde 2008.12.27. 16:00 Szeged - Felújítás előtti évzáró bejárásra kalauzolt a tulajdonos cég vezetője a Régi Hungáriában. A 2 milliárdos külső és belső renoválás 2010-ig tart. Az új négycsillagos hotel neve – Kass Szálló, Régi Hungária vagy valami más – még nem dőlt el. Bővebbem... -------------------------------------------------

Móra Ferenc Múzeum A Városi Múzeumot és a Somogyi Könyvtárat 1883-ban alapították Somogyi Károly esztergomi kanonok a városnak adományozott könyvtárából. 1896-ban készült el az új, ma is használt neoklasszicista stílusú épület Steinhardt Antal és Láng Adolf tervei alapján. A múzeumi és könyvtári együttes intézményt a 19. században Reizner János, Szeged város történetének kiváló ismerője vezette, a 20. század elején íróként, újságíróként is közismert muzeológusok igazgatták, Tömörkény István, majd Móra Ferenc. Móra Ferencet Cs. Sebestyén Károly, Csallány Dezső, Szőke Mihály, Bálint Alajos követte, majd 1970-ben a kiváló régészeti kutató és egyetemi oktató, Trogmayer Ottó került az igazgatói székbe. Ő majdnem három évtizedig állt a múzeum élén, igazgatása alatt fejlődött fel az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. Őt követte Vörös Gabriella régész-muzeológus, jelenleg Zombori István történész áll a múzeum élén. -------------------------------------------------

Szegedi Nemzeti Színház A napfény városának nevezett Szeged egyik legtündöklőbb "sugara" a Szegedi Nemzeti Színház. Az ismert bécsi tervezőpáros Fellner és Helmer tervei alapján 1883 óta ékessége a Tisza-part környékének. Avatása után másfél évvel leégett. A legutolsó rekonstrukció 1978-tól 1986-ig tartott. Ma a nézőtéren 700 szék, az előcsarnokban több gobelin, a mennyezet és a páholy mellvédek díszeiben másfél kiló 23 karátos arany található. A társalgóban elhelyezett tükrök, a sárgaréz kapaszkodó korlátok, a falakat ékesítő maszkok érdekesek és elegánsak. A zenekari árok süllyeszthető, az öltözőket egyszerre 200 művész használhatja. A gyűrűs forgószínpad 13 méter átmérőjű, a díszletek 26 kézi és 56 gépi húzóval mozgathatók. A szabályozható világítótestekből 224 irányul a színpadra. Az épület előtti kovácsoltvas lámpatestek és padok a régi idők hangulatát idézik.

------------------------------------------------- REÖK PALOTA

Az épölet 100 éves évfordulóján rendezett ünnepségen készitett képemet láthatjátok fentebb Az épület történetét itt olvashatod! ------------------------------------------------- Régi Zsinagóga A klasszicista stílusú kiszsinagóga 1843-ban épült meg azt követően, hogy az egyre nagyobb létszámú szegedi közösség számára a város első zsinagógája már kicsinek bizonyult. (A közösség már az 1830-as évek közepén hozzákezdett volna az építkezéshez, de a város évekig nem adott engedélyt, így cselhez folyamodtak: írattak egy olyan orvosi igazolást, amely szerint a régi épület életveszélyt jelent az ott imádkozókra – ezt az indokot pedig a városi tanács elfogadta.) A tervezők óbudai és pesti templomtervek alapján dolgoztak, az épület a kor igényeinek megfelelő klasszicista stílusban épült meg három év alatt, a földszinten a férfiak részére szolgáló padsorokkal, az emeleten pedig a női karzattal. Az épületet először 1857-ben újították fel, az 1879-es nagy árvíz azonban olyan mértékben megrongálta, hogy szinte használhatatlanná vált. (A Hajnóczy utcai külső oldalon található egy magyar és egy héber nyelvű emléktábla, amely az akkori vízszintet mutatja, figyelembe kell azonban vennünk, hogy az akkori utcaszint 1,80 méterrel alacsonyabb volt a mostaninál!). Ezután a felújítás mellett növelték az imaszékek számát, valamint a földszinti helyiségek közül hármat lakássá alakítottak át. A szegedi zsidó közösség számára a századvégen azonban már ez a zsinagóga is kicsinek bizonyult, így az 1890-es évek végén megkezdődtek egy jóval nagyobb templom építésének előkészületei, majd 1903-ban felavatták a szomszédos telken felépült „új” („nagy”) zsinagógát. Ezután a közösség hitéletének helyszíne az új épület lett, a régi zsinagógát csak nagyon ritkán használták, de 1906-ban újra felújították, a környező terepszintet és az épületet is mintegy 1,60 méterrel feltöltötték, a homlokzati részeket pedig kismértékben átalakították. Az I. világháború után helyezték el a főbejárat két oldalán a két márványtáblát, amelyek a szegedi zsidó áldozatoknak állítanak emléket. A II. világháború után a jócskán megfogyatkozott közösség néhány évig még használta az épületet, 1959-ben kisebb átalakításokat is végeztek a homlokzaton, később azonban már csak bútorraktárként funkcionált. http://www.maszk.hu/Programok/Zsinagoga ------------------------------------------------- Az Új Zsinagóga Az új zsinagógát és közösségi székházat egy 1897-es pályázat alapján Baumhorn Lipót tervezhette meg. Az építő munka 1900. augusztusában indult és 1902. októberére fejeződött be. A monumentális 48.5 méter magas épületen a mór-szecessziós stíluson kívül bizánci hatást mutat a barokkos megjelenésű kupola csegelyekkel történt beillesztése. Belül az orgona feletti bordás kiképzés a gótikát, a karzattartó oszlopok a román stílust példázzák. A zsinagóga legszebb része a kupolabelső, amely a világot szimbolizálja. A négy márványoszlop feletti négy héber szó: a tóra, a tanulás és a jótékonyság gyakorlását jelenti, ami a zsidó vallás tanítása szerint az erkölcsi világot meghatározó tényezők. A kupoladob 24 oszlopa a nap 24 óráját, fölötte kék alapon a csipkebokor virágai a hitet jelképezik. A végtelen tér élménye fogalmazódik meg a kupola növényzetét jelző zöldes-barna díszítő sorától egyre sötétedő csillagos kék és üvegburkolatában. Középütt a csillagos ég, a Dávid csillaggal, körülötte a nap kivilágítható sugarai koronázzák meg az égboltot. Az üvegkupola és valamennyi ólomüveg ablak Roth Miksa alkotása. A frigyszekrény ajtaja az ősi frigyládához hasonlóan Nílusparti sittimfából készült, izsóp növényt ábrázoló pánt díszítéssel. A frigyszekrényben őrizzük a tórákat. Mózes öt könyvét, ami pergamenre van írva héber betűkkel. Ezekből olvasnak fel szombatonként és a zsidó ünnepeken az Istentiszteletek során. A frigyszekrény előtt áll a főkántor előimádkozó asztala, mögötte a szószék a főpapi prédikációhoz. A Frigyszekrény fölött függ a finomművű örökmécses, amit napelemek táplálnak. A főoltár alatt található a márvány tóraolvasó asztal, amiben elöl a jeruzsálemi márványból készült zárókő mögött őrizték a zsinagógaépítés terveit és leírását, de ez sajnos eltünt a Holocaust alatt. Az oltárhoz tartoznak még a menorák, a hét ágú gyertyatartók, melyek eloképei a Titus római császár által i.sz. 70-ben romba döntött jeruzsálemi szentélyben álltak. A középsők aranyozottak és féldrágakövekkel kirakottak. Az oltár fölött egy kis kupola magasodik, ami az épület kupolájának a leegyszerűsített mása. Mögötte található az orgona és a kórus helye. A templom belső díszítésében nagy szerepe volt Lőw Immanuel (1854-1944) főrabbinak, aki tanácsaival segítette az építészt, az oltárfal bibliai motívumainak, a falak és ablakok díszítésének megválasztásában. Az ólomüvegablakok - Róth Miksa alkotásai - a zsinagógai év eseményeit örökítik meg, a hétköznapoktól a szombaton és valamennyi zsidó ünneprol megemlékezve, azokat jelképezve. A főrabbi a magyar széppróza, a retorika, a folklór, a botanika, a zsidó hagyományok fáradhatatlan kutatója volt, 1927-től felsőházi képviselő, Szeged megbecsült személyisége. Die Flora der Juden című négykötetes munkáját (1926) az egész világ ismeri. Az orgonát Wegenstein C. Lipót temesvári orgonaépítő készítette, rekonstrukcióját a pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft. végezte el 2000-2001-ben. Az orgona 2317 sípos, 42 regiszteres, 2 manuálos hangszer. A zsinagógában 1340 ülőhely van. Az építést a környezetszépítés követte, a csodás park kialakítása, amely a felavatásáig - 1903. május 19-ig - tartott. A hitközségi székház a zsinagógával egy időben épült fel. A zsinagóga rekonstrukció során elkészült a kupola, az orgona, jelenleg állami támogatással a tetőszerkezet, födém és díszítései megújítása folyik. Önkormányzati segítséggel megújítjuk a széksorokat, s készül a külső díszkivilágítás. Befejeződött a temető kerítésének kialakítása, megkezdődött a belső értékmegőrző munka. Megerősítettük Székházunk tetőszerkezetét, s pályázunk illetve várjuk az adományokat a húsz fős Szeretetotthon, ötven-nyolcvan fős kosher konyha felújítására, a kihordásos étkeztetés bővítésére. Helyreállítottuk dísztermünket eredeti állapotába, amely őszi és téli időszakban méltán tölti be imatermi hivatását, ad helyet a kidusoknak, az oktatásnak és az öntevékeny kulturális csoportoknak. A 120 fős reprezentatív terem városi rendezvények, kiállítások méltó színhelye. Itt pedig a képeket is megnézheted ------------------------------------------------- Múlt és jelen Szeged palotáiban Szeged - Szeged szívében naponta járókelők ezrei mennek végig a Széchenyi tértől a Dugonics térig tartó szakaszon anélkül, hogy akárcsak egy pillanatra is megállnának, s közelebbről szemügyre vennék a Kárász utcát körülvevő házakat. Bővebben a Délmagyarország c. lapban ------------------------------------------------- NAGYÁLLOMÁS A szegedi Főpályaudvar épülete önmagában véve is egyedi kialakítású, hiszen kétszintes elrendezésével kora hasonló alkotásaitól eltérő megoldást kapott. A 20. század elején épült Pfaff Ferenc, a MÁV építésze tervei szerint. Megbontott tömegalakítással a hangsúlyos, tornyokkal díszített középrészben, monumentális térben kapott helyet a vágányok szintjéről az utcára levezető lépcsőrendszer. Mind az épület külső megjelenésében, mind pedig kiemelt belső tereiben az eklektika gondolkozásmódjának megfelelően a gazdag díszítettség a jellemző, képző- és iparművészeti alkotások jeles választékával. Az épületet a háborús pusztítások helyreállítása után az 1960-as években „tatarozták", jelentős változásokat okozva. Korszerű helyreállítására 2005-el kezdődően került sor. Ennek keretében gondos vizsgálatokkal tisztázták az eredeti díszítőrészletek állapotát, számbavették a hiányokat és torzításokat, tisztázták a restaurálás, illetve pótlás lehetőségeit, mértékét. Ezek alapján készített helyreállítási tervek egyrészt visszaállították az épületnek mind a külső, mind pedig a reprezentatív belső tereinek megjelenését. A korszerű igényeknek megfelelően az utasok kényelmét a főlépcsőház eredeti megjelenését nem zavaró mozgólépcső is szolgálja. - A műemléki igényességű helyreállítás terveinek elkészítésére tervpályázaton Hajós Tibor építészmérnök és munkatársai nyerték el a jogot. Példás, hogy a helyreállítást követően az állomás előtti tér felújítását ez évre tervezte a Város. - Az épületet 2005-ben műemlékké nyilvánították.

Műemlékvédelmi díjat kapott a szegedi főpályaudvar ICOMOS-díjat kapott a szegedi vasúti főpályaudvar, amit 2006-ban újítottak fel 1,3 milliárd forintból, javarészt uniós támogatásból. Bővebben... Itt nézhetsz meg még több képet! ------------------------------------------------- I

Víztorony A Szent István tér fő építményét, látványosságában és funkcióiban is kiegészült víztornyot, Zielinski Szilárd tervezte. Az 1004,8 m3 víz befogadására alkalmas, teljes egészében vasbetonból készült építmény 1904. év végére épült meg. Szerkezetében és anyagában a kor technikai színvonalán az országban egyedülálló építmény volt. Az ugyancsak vasbetonból készített zászlótartó rúdjával együtt a víztorony 54,9 m magas. Az átadástól napjainkig A víztorony az 1904-és megalkotása óta üzemel. Az eltelt időszakról nagyon kevés írásos anyag maradt fenn, melyből arra lehet következtetni, hogy víztorony üzemelését nem kísérte semmiféle különlegesség. Az elmúlt 102 év viszonylag szerencsésen, háborús károsodások és lényegi változtatások nélkül telt el. Csupán az 1959-60-as években végeztek jelentősebb felújítási munkálatokat, amelyek főleg a homlokzati felületekre terjedtek ki. Valószínűleg ekkor kapta a víztorony az eredetitől eltérő szürke, kékesszürke árnyalatot. 1993-ban a Műszaki Egyetem Vasbetonszerkezetek Tanszéke tanulmányt készített a víztorony erőtani állapotáról, mivel a torony vasbeton tartószerkezetein számottevő korróziós károsodások és leválások, a tárolómedencén pedig repedések és átfolyások mutatkoztak. Az elvégzett vizsgálatok eredményeként a tanulmány a víztorony mielőbbi felújítását és a medence megerősítését javasolta. A szegedi Funkció és Szerkezet Mérnöki Iroda 1999-ben és 2004-ben statikai szakvéleményt készített a víztoronyról. 2001-2002-ben elkészítették a rekonstrukció építési engedélyezési- és kiviteli terveit. Helyszíni tapasztalataik és vizsgálati eredményeik szerint az elmúlt 10 évben a károsodások fokozódtak és határozottabbá, feltűnőbbé váltak. A károsodások nem statikai, hanem döntően korróziós eredetűek. Az egyedi ipari műemlékké nyilvánított víztorony megmentése, rekonstrukciója egyre elkerülhetetlenebbé vált. Ezen helyreállítások 2005 augusztusában kezdődtek s a kivitelezés 2006 május végéig tartott. Ennek folyamán sor került a teljes szerkezet felújítására, valamint a víztároló medence födémén cseppkő formájú felületstruktúrát alakítottak ki, így a páralecsapódás gyorsan le tud csepegni, megakadályozva a visszafertőződést, a korróziós hatásokat. Az 1000 köbméteres medence belső felületére vízzáró kemény polietilén szigetelő lemez került. Megtörtént a medence gyűrű irányú megerősítése, melyet korróziónak ellenálló szénszálas lamellákkal oldottak meg. A 2006-ban befejeződött helyreállítási munkákat követően az „Öreg Hölgy” visszanyerte eredeti szépségét. Az "Öreg Hölgy" újjászületése -------------------------------------------------- Szeged-Alsóváros Havi Boldogasszony, a Szögedi Segítő búcsújáróhelye Csongrád megyében, a Szeged-csanádi egyházmegye területén lévő kegyhely Hajnalfénybe öltözött egek virága, Szeged városának vagy ékes csillaga, Hozzád jöttünk és kérünk, hogy oltalmadba végy, Havi Boldogságos Szent Szűz, százszor üdvöz légy. Mint fényes nap oltárodon, akként tündöklesz, a hozzád zarándoklókra le is tekintesz. Tekints reánk, Szűz Mária, nyisd meg füleid, hallgasd meg az egybegyűlt nép könyörgéseit Nem választottál magadnak ékes palotát, hanem Szeged-Alsóváros szép nagy templomát, azért mi is fölkeresünk, havi szűz virág, augusztus ötödikén kinyílt oltott rózsaág. Jöttek mi kis seregünkkel árvák, özvegyek, kiknek bánatvirágokkal van telve kezek. Neked hozták ajándékba, szép Szűz Mária, gyöngyből fűzött oltárodon ékes viola. Tekints árva seregünkre, tekints népedre, aki mindig oly jó, oly hű tiszteletedre, hogy örömmel feláldozza érted életét, nert tudja, hogy meg nem veted szíve szerelmét. Hoztunk néked bűnös szíveket ajándékba, azzal kerestünk nagy hittel szép hajlékodba, áldásosztó képed előtt, hogy köszönthessünk, élő rózsákból koszorút néked köthessünk. Nézd, mint folynak szegényeknek hulló könnyei, feléd szállnak az özvegyek, árvák jajjai, mert nincs nékik pártfogójuk egyéb náladnál, itt lerakják panaszukat szent oltárodnál. (Szeged környéki népi ének) I

Havas Boldogasszony Egy középkori legenda szerint egy gazdag, s igen jámbor római házaspár elhatározta, hogy templomot épít Szűz Mária tiszteletére. Nem sokkal később egy forró, nyári éjszakán mindkettejük álmában megjelent Mária, s azt mondta, hogy a templomot oda építsék majd, ahová hó esik... Liberius pápa ugyanazon az éjjel hasonló álmot látott. A hó pedig augusztus 5-én az Esquilinus hegyre hullott, s ide építettették föl a Santa Maria Maggiore bazilikát. Innen ered az alsóvárosi templom „Havas" (vagy népiesen: „Havi") Boldogasszony elnevezése, s ezért augusztus 5-e a búcsú napja.

-------------------------------------------------- Műemlékké nyilvánították a szegedi Gróf-palotát Műemléki védelem alá helyezték Szeged egyik legjobb állapotban megmaradt szecessziós épületét, az 1913-ban elkészült Gróf-palotát.

Az elmúlt század elején épült palota szinte eredeti állapotában maradt fenn, ezért páratlan értéket képvisel - mondta Mátyus Zoltánné, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) regionális vezetője. A Lechner-követőnek tekinthető Raichl J. Ferenc tervezte palota 1912-13 között, mindössze 13 hónap alatt készült el. Az építész főművének számít ez a bérház, melyet - a századelőn városi főügyészként és kormányfőtanácsosként tevékenykedő - Gróf Árpád Márton építtette hivatali tisztviselők számára. A palota első szintjén ügyvédi irodák, a felsőbb emeleteken lakások voltak. Bővebben... --------------------------------------------------

Ingyenes honlapkészítő

Profi, üzleti honlapkészítő

Hirdetés 10

Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!