*******
EGYESÜLETI ALAPSZABÁLY
(Módosított és egységesített szöveg)
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.) Az Egyesület neve: Vakok és Gyengénlátók Csongrád Megyei Egyesülete
2.) Egyesület rövidített neve: VAGYCSOME
3.) Az Egyesület székhelye: Szeged, Bocskai u. 11. 6721
4.) Az Egyesület működési területe: Csongrád megye területe
5.) Az Egyesület bélyegzője: téglalap alakú, Vakok és Gyengénlátók
Csongrád Megyei Egyesülete, Szeged, Bocskai u. 11. 6721 (székhely) felirattal.
6.) A Vakok és Gyengénlátók Csongrád Megyei Egyesülete (a továbbiakban: Egyesület) olyan önkormányzattal rendelkező civil szervezet, amely a célkitűzéseiben meghatározott céllal, tagjainak önkéntes társulásával jött létre, és demokratikusan elfogadott alapszabály szerint működik.
7.) Az Egyesület jogi személy, saját nevében jogokat és kötelezettségeket vállalhat, perelhet és perelhető.
II. AZ EGYESÜLET CÉLJA, FELADATAI, ÉS TEVÉKENYSÉGE
1.) Az Egyesület célja, hogy ellássa tagjai egyéni és kollektív érdekvédelmét, ezen belül módot nyújtson tagjainak érdekeik kifejezésére, lehetőséget teremtsen azok érvényesítésére és ellássa érdekképviseletüket.
2.) Az Egyesület következetesen törekszik a tevékenységi körébe tartozó feladatoknak a tagok érdekével összhangban történő végrehajtására. E tevékenységet közhasznú szervezet formájában végzi, nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgálja.
3.) Az Egyesület elsősorban a működési területén élő vak, aliglátó vagy gyengénlátó (a továbbiakban együtt: látássérült) személyek érdekeinek védelmét és képviseletét, életviteli nehézségeik és problémáikkal kapcsolatos ügyek intézését vállalja fel, nevesítve:
a) képviseli és védelmezi a látássérültek érdekeit más szervek előtt, szükség esetén segítséget nyújt a jogsérelmek orvoslásához, életviteli nehézségek leküzdéséhez;
b) információs és tanácsadói szolgálat létrehozása, működtetése annak érdekében, hogy a felmerülő igényeket az Egyesület koordinálni tudja;
c) kapcsolatfelvétel és együttműködés a látássérültek érdekében eljáró hazai és nemzetközi szervezetekkel és szakemberekkel;
d) kapcsolatfelvétel és együttműködés a hasonló célkitűzéseket megvalósító intézményekkel, szervezetekkel;
e) felvilágosító tevékenység, rendszeres tájékoztatás szervezése mind a tagok, mind a közvélemény felé;
f) elősegíti a működési területén élő látássérültek rehabilitációját, oktatását, művelődését és társadalmi integrációját;
g) figyelemmel kíséri és elősegíti a működési területén élő felnőtt korban megvakult személyek elemi rehabilitációját, társadalmi integrációját.
4.) Az Egyesület közhasznú céljai megvalósítása érdekében:
a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben és más kapcsolódó jogszabályokban meghatározott feltételek fennállása esetén szociális alap- és szakosított ellátásokat nyújtó intézményeket alapíthat, működtethet, vagy annak fenntartásához hozzájárulhat;
b) meghívás vagy pályázat, illetve saját kezdeményezése alapján részt vehet új ellátási formák modellkísérleteiben;
c) segédeszköz beszerzéséhez támogatást nyújthat, segédeszközt adományozhat, kölcsönözhet, egyéb természetbeni támogatást nyújthat a működési területén élő látássérült tagok számára, a látássérültek társadalmi integrációjának elősegítése érdekében;
d) esetenként pénzbeli vagy természetbeni adományban részesítheti a szociálisan erre rászoruló látássérült tagokat;
e) támogató szolgálatot hozhat létre, működtethet, vagy ahhoz csatlakozhat, fenntartásában közreműködhet.
5.) Az Egyesület - céljai megvalósítása érdekében – együttműködésre törekszik:
a) az állami, önkormányzati, egyházi és civil, kiemelten a fogyatékosügyi, a szociális, az egészségügyi, az oktatási-nevelési és a művelődési szervekkel, szervezetekkel;
b) minden segítőkész, az együttműködést vállaló civil szervezettel, intézettel, intézménnyel, gazdálkodó szervezettel és személlyel.
6.) Az Egyesület Alapszabályában is kinyilvánítja, hogy érdekelt abban, hogy a látássérültekkel foglalkozó civil szervezetek országos érdekképviseleti szövetségbe tömörüljenek és ahhoz maga is csatlakozik.
7.) Az egyesületi célok és feladatok minél hatékonyabb megvalósítása érdekében a tagok önkéntes kezdeményezésére az Egyesületen belül tagozatok, kistérségi körzeti csoportok hozhatók létre és működtethetők.
8.) Az Egyesület pártoktól és más politikai szervezetektől független, azoktól támogatást nem kér és nem is fogad el, illetve részükre támogatást nem nyújt. Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, országgyűlési vagy európai képviselői, megyei és helyi önkormányzati választáson jelöltet nem állít és nem támogat.
9.) Az Egyesület céljai megvalósításával az 1990. évi LXV. törvény 8. § és az 1993. évi III. törvény 58., 58/A., és 65/C. §-aiban meghatározott önkormányzati feladatokat is felvállal.
10.) Ha jogszabály előírja, vagy gazdasági, illetve szolidaritási szempontok szükségessé teszik, illetőleg, ha az Egyesületet erre szerződés kötelezi, közhasznú szolgáltatásait az Egyesület működési területén élő nem tag látássérültek számára is biztosítja, továbbá a látássérültek mellett közhasznú szolgáltatásait a működési területén élő más fogyatékos személyek részére is hozzáférhetővé teszi.
11.) Az Egyesület által nyújtott szolgáltatásokat kérelemre, illetve személyes megkeresés alapján lehet igénybe venni. A beérkezett kérelmeket az Egyesület Elnöksége összesíti és rangsorolja aszerint, hogy azok teljesítése mennyiben szolgálja az Egyesület célkitűzéseit. A kérelmezők az Elnökség által kialakított sorrend szerint, a felhasználható vagyon és a rendelkezésre álló dologi eszközök mértékétől függő mennyiségben juthatnak hozzá az igényelt szolgáltatásokhoz.
12.) Az Egyesület egyes szolgáltatásainak igénybevételére jogosult pályázatot kiírni. A pályázati kiírásokat az Egyesület a működési területén megjelenő napi- vagy hetilapban, valamint az Egyesület Internetes honlapján is köteles közzétenni. A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell, hogy a megpályázott szolgáltatások igénybevételére benyújtott pályázatok elbírálásánál az Elnökség milyen szempontok alapján hoz döntést. A pályázat eredményéről a pályázókat a meghirdetett módon és névre szóló levélben kell értesíteni.
III. AZ EGYESÜLET TAGJAI ÉS JOGÁLLÁSUK
1.) Az Egyesület tagsága rendes és pártoló tagokból áll.
a) Az Egyesület rendes tagja lehet: az a 14. életévét betöltött személy, aki az Egyesület működési területén lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, és vaknak, aliglátónak vagy gyengénlátónak minősül, nem cselekvőképtelen és nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától, s írásban a tagfelvételét - belépési nyilatkozat kitöltésével - az Egyesület Elnökétől kéri. Tagfelvétel szempontjából az a személy, akinek látáscsökkenése a Masche- vagy LÉCS-táblázat szerint a 67%-ot eléri vagy meghaladja, de a 95%-ot nem éri el, gyengénlátó, az pedig, akinek látáscsökkenése a 95%-ot eléri vagy azt meghaladja, vaknak minősül. Aliglátónak tekintendő az a személy, aki még 10%-os látásmaradvánnyal rendelkezik. Az aliglátókra egyebekben a jelen Alapszabály vakokra vonatkozó előírásai irányadók.
b) Az Egyesület pártoló tagja lehet: mindazon természetes vagy jogi személy, aki vagy, amely az Egyesület céljával, tevékenységével egyetért, és azt anyagilag, szolgáltatás térítésmentes nyújtásával, vagy más módon támogatni, segíteni kívánja, és írásban jelentkezési szándékát az Egyesület Elnökségének bejelenti. Az Elnökség a jelentkezés elfogadásáról névre szóló pártoló tagsági kártyát állít ki.
2.) A tagot írásbeli kérelem (belépési nyilatkozat) kitöltése alapján az Elnök veszi fel, és a tagsági viszony keletkezését, fennállását sorszámozott, fényképpel ellátott igazolvány kiállításával igazolja.
Az a) pontban megjelölt személy a kérelemhez mellékelni köteles a lakóhely, illetve tartózkodási hely szerinti szemész szakorvos 30 napnál nem régebbi keletű igazolását a látáscsökkenés mértékéről, vagy a vakok személyi járadékának folyósításáról, illetve a látásfogyatékosságot megállapító, a fogyatékossági támogatás folyósításáról szóló határozat másolatát.
A b) pontban megjelölt nem természetes személy jelentkezési nyilatkozatához csatolja azon dokumentumok másolatát, amelyek működését és képviseleti jogosultságát igazolják.
Amennyiben az Egyesület tagjai közé felvételét kérő személy az Alapszabályban meghatározott tagfelvételi feltételeknek megfelel, az Elnök a felvételi kérelem teljesítését jogszerűen nem tagadhatja meg.
3.) A tagok jogai:
a) részt vehetnek az Egyesület munkájában, rendezvényein, felszólalhatnak az Egyesület Közgyűlésén, a rendes tagok gyakorolhatják szavazati jogukat;
b) részt vehetnek az Egyesület tevékenységében, az Alapszabály célkitűzéseinek megvalósításában, ezek érdekében megfelelő tájékoztatást kérhetnek, véleményüket, javaslatukat szóban vagy írásban előterjeszthetik;
c) az Egyesület egészének és szerveinek működésével, célkitűzéseinek, terveinek megvalósításával és anyagi, pénzügyi helyzetével összefüggésben az Egyesület szerveihez, tisztségviselőihez kérdéseket intézzenek, és azokra érdemi választ kapjanak;
d) igénybe vehetik az Egyesület szolgáltatásait és eszközeit;
e) az Egyesület közreműködését, segítségét vagy védelmét kérhetik minden olyan esetben,
amikor jog- vagy érdeksérelem éri őket, illetve életkörülményeik, szociális helyzetük azt
indokolttá teszi;
f) Rendes tagok bármelyike megválasztható az Egyesület bármely tisztségére, ha vele szemben kizáró ok nem áll fenn;
g) bármilyen, az Egyesületre tartozó kérdésben a Felügyelő Szervnél vizsgálatot kezdeményezhetnek;
h) az Egyesület minden rendes tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, és közvetlen módon részt vehet az Egyesület működését érintő kérdésről rendelkezni jogosult Közgyűlés döntéshozatalában. A szavazati jogát minden tag kizárólagosan személyesen gyakorolhatja.
i) a pártoló tag tanácskozási és javaslattételi joggal rendelkezik, szavazati joga azonban nincs, és egyesületi tisztségre nem választható, de az Elnökség mellett működő bizottságba tagnak felkérhető.
4.) A tagok kötelességei:
a) az Alapszabályban foglaltak betartása;
b) ha azt egészségi állapotuk megengedi, kötelesek közreműködni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósításában, továbbá kötelesek a vállalt tevékenységet képességeik szerint elvégezni az Egyesület feladatainak minél hatékonyabb ellátása érdekében;
c) az éves költségvetésben meghatározott mértékű tagdíjat megfizetni.
5.) Az egyesületi tagsági viszony megszűnik:
a) kilépéssel,
b) törléssel,
c) kizárással,
d) elhalálozás esetén,
e) törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkeztével;
f) amennyiben a taggá válás feltételei már nem állnak fenn;
g) az Egyesület megszűnésével.
6.) Bármely tag az egyesületi tagságát indokolás nélkül az Egyesületből történő kilépésre irányuló írásbeli nyilatkozattal megszüntetheti. Ezen nyilatkozatot a tag joghatályosan az Elnöknek címezve teheti meg. Az Elnök a kilépési szándék tudomásul vételével egyidejűleg törli a tagot az Egyesület tagnyilvántartásából.
7.) Az Elnökség azt a tagot, aki az Alapszabály III. fejezet 4.) pont c) alpontja szerint meghatározott tagdíjfizetési kötelezettségét 1 évnél hosszabb időn át nem teljesíti, és ennek írásbeli felhívás ellenére sem tesz eleget, határozatával törli az Egyesület tagjainak sorából.
8.) Az Elnökség határozattal kizárhatja az Egyesületnek azt a tagját, aki valamely, az egyesületi tagságból eredő kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megszegi, tagsági jogviszonyából eredő jogosultságát az Egyesület kárára visszaélve gyakorolja, így különösen: ha az Egyesület céljával, szellemiségével vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít. A kizárási eljárásban csak azt követően hozható meg a kizárásról szóló határozat, hogy a határozattal érintett személyt személyesen meghallgatták vagy részére lehetőséget biztosítottak védekezésének előadására és az enyhítő vagy mentő körülmények ismertetésére. Amennyiben az érintett tag ezen lehetőséggel nem él, a kizárási eljárás távollétében és a rendelkezésre álló adatok alapján befejezhető.
9.) Az Elnök a tag elhalálozásáról, a tag cselekvőképtelenné válásáról történt tudomásszerzést követően az elhunyt vagy a cselekvőképtelenné vált tagot az Egyesület tagnyilvántartásából törli.
10.) A törlést vagy kizárást kimondó határozat ellen az érintett tag 15 napon belül halasztó hatályú panasszal élhet az Egyesület Közgyűléséhez. A Közgyűlés döntéséig a tagsági jogviszony fennmarad.
11.) Az Egyesület valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag a tudomására jutástól számított 30 napon belül az Egyesület székhelye szerint illetékes Megyei Törvényszék előtt megtámadhatja. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a Törvényszék azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.
IV. AZ EGYESÜLET SZERVEI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE
A.
A KÖZGYŰLÉS
1.) Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, melyen az Egyesület rendes és pártoló tagjai jogosultak részt venni.
2.) A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az Alapszabály, valamint a Választási Szabályzat megállapítása és módosítása;
b) az Elnökség és a Felügyelő Szerv megválasztása és visszahívása, javadalmazásuk megállapítása;
c) az Elnökség beszámolójának megvitatása, a számviteli beszámoló és közhasznúsági melléklet elfogadása;
d) az Elnökség javaslata alapján döntés az éves tagdíj összegéről;
e) a Felügyelő Szerv jelentésének megtárgyalása és elfogadása;
f) a Jelölőbizottság megválasztása és visszahívása;
g) más egyesülettel való egyesülésének, illetve feloszlásának kimondása, más egyesülettel történő érdekvédelmi szövetség létrehozása, ilyen szövetségbe történő belépés és abból való kiválás;
h) Szövetségi Küldöttek és Elektorok választása, visszahívása;
i) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal, vagy a Közgyűlés magának tart fenn, kivéve, ha az más egyesületi szerv hatáskörébe tartozik.
3.) A Közgyűlést évenként egyszer össze kell hívni (rendes közgyűlés).
4.) Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni, ha az Elnökség azt szükségesnek tartja, és erről határozatot hoz, ha a bíróság azt elrendeli, ha a tagok 1/3 része az ok és a cél megjelölésével azt kívánja, ha a Felügyelő Szerv az összehívást indítványozza.
5.) A Közgyűlés összehívásáról az Elnök köteles gondoskodni. Az Elnök a Közgyűlés ülését írásban, az ülést megelőző legalább 15 nappal korábban a tagok részére kiküldött, a napirendet is tartalmazó meghívóval köteles összehívni. Választás esetén a Jelölőbizottságnak a tisztségviselők és szövetségi küldöttek, elektorok személyére vonatkozó javaslatait a meghívóban fel kell tüntetni. A Közgyűlés üléseinek tervezett időpontjáról, napirendjéről és a jelöltlistáról szóló értesítőt az Elnökség köteles az Egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán, hirdetőfüzet kifüggesztésével nyilvánosságra hozni. A meghívót egyebekben az Egyesület Internetes honlapján tájékoztatási céllal is közzé lehet tenni.
6.) A Közgyűlés nyilvános, azon bárki részt vehet, szavazati joggal azonban csak az Egyesület rendes tagjai rendelkeznek. Választó Közgyűlés esetén a Közgyűlésnek ezen részén csak a rendes tagok és a választás lebonyolításában segédkezők vehetnek részt, a választóhelyiségben a választás alatt sem a kísérők, sem egyéb meghívottak nem lehetnek jelen. A választás lebonyolításának módjára, rendjére egyebekben a Választási Szabályzat rendelkezései az irányadók.
7.) A Közgyűlés akkor határozatképes, ha az Egyesület rendes tagjainak több mint a fele, azaz 50% plusz 1 fő jelen van.
8.) Amennyiben a Közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt Közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. A megismételt Közgyűlést az eredeti - határozatképtelenség miatt elmaradt - Közgyűlés napjára, ugyanarra a helyszínre, ugyanazzal a napirenddel, fél órával későbbi időpontra is összehívható. Az új időpontot az eredeti meghívóban meg kell jelölni. Az eredeti Közgyűlésre szóló meghívóban fel kell tüntetni az ismételt közgyűlés körülményeit: időpontját, helyszínét, és azt, hogy az eredeti napirendek tárgyában a megjelentek számától függetlenül határozatképes a Közgyűlés.
9.) A Közgyűlésen a határozatokat a szavazásra jogosult tagok - ha jogszabály, alapszabály vagy más belső szabályzat másképp nem rendelkezik - egyszerű szavazattöbbséggel, nyílt szavazással hozzák, a szavazategyenlőség a határozati javaslat elvetését jelenti. Amennyiben a Közgyűlés olyan súlyú kérdésben kíván dönteni, amely a jelenlévő tagok egyenkénti szavazatát igényli, a levezető elnök e kérdésben elrendelheti a név szerinti szavazást. Titkos szavazással kell megválasztani az Elnökség és a Felügyelő Szerv tagjait.
Minősített, a jelenlévő tagok kétharmados arányú szavazatával kell elfogadni az Alapszabályt, illetve annak módosítását, az Egyesület feloszlását, vagy más egyesülettel történő egyesülését, szövetségbe való belépést vagy abból kiválását kimondó határozatot.
10.) A Közgyűlés üléséről hangfelvétel készül, melyről az ülést követő 15 napon belül írásba foglalt jegyzőkönyvet kell készíteni.
A jegyzőkönyvben rögzíteni kell:
a) az ülés helyét, időpontját és az azon - a jelenléti ív szerint - részt vevő rendes egyesületi tagok számát;
b) az ülést levezető elnök és a két hitelesítő tag megválasztásának tényét és nevét;
c) az elfogadott napirendet;
d) az elhangzott hozzászólások és felszólalások lényegét és a hozzászóló, a felszólaló személy nevét;
e) a hozott határozatokat, a döntés hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát, illetve, ha ez lehetséges, személyét, valamint a határozat végrehajtásának határidejét és a végrehajtásért felelős személy megjelölését. A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a meghívót, a jelenléti íveket, az írásbeli előterjesztéseket. A jegyzőkönyvet a Közgyűlés által megválasztott levezető elnök és a hitelesítésre megválasztott két tag hitelesíti. Ezt követően a közgyűlésről készült hangfelvételt meg kell semmisíteni. A Közgyűlésen hozott határozatokról az Elnökség folyamatos nyilvántartást vezet (Határozatok könyve). A nyilvántartásban a határozat szövegét szó szerint rögzíteni kell. A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból a határozat meghozatalának kelte, sorszáma, a szavazás aránya egyértelműen megállapítható legyen. A nyilvántartásba vett határozatot a levezető elnök és a két hitelesítő tag hitelesíti.
B.
AZ ELNÖKSÉG
1.) Az Egyesület ügyintéző testületi szerve az Elnökség, amely Elnökből, Alelnökből, öt rendes elnökségi tagból és két póttagból álló, összesen hét fős testület. Az Elnökséget a Közgyűlés az Egyesület rendes tagjai közül öt év időtartamra titkos szavazással választja meg. A választás módjának, feltételeinek és lebonyolításának szabályait külön szabályzat tartalmazza. Két Közgyűlés közötti időben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az Elnökség a döntéseiről, intézkedéseiről a soron következő Közgyűlésen köteles beszámolni.
Az Elnökség tagjai tiszteletdíjban és költségtérítésben is részesülhetnek, melynek feltételeit, összegét és elszámolásának rendjét a Közgyűlés évente előre határozza meg.
2.) Az Elnökség feladata:
a) gondoskodik a Közgyűlés határozatainak végrehajtásáról;
b) biztosítja az Alapszabályban és más egyesületi szabályzatokba foglaltak megtartását és megtartatását;
c) előkészíti a Közgyűlést és beszámol a tevékenységéről;
d) javaslatot tesz az éves tagdíj mértékére, elfogadja az Egyesület éves költségvetését és zárszámadását, továbbá előterjeszti a számviteli beszámolót és a közhasznúsági mellékletet;
e) a jogszabályoknak és az Alapszabálynak megfelelően jóváhagyja az Egyesület belső szabályzatait;
f) dönt az Elnökség mellett működő bizottságok létrehozásáról, vezetőik kinevezéséről, az Egyesületen belül tagozatok, kistérségi körzeti csoportok működésének engedélyezéséről, megszűntetéséről, javaslatot tesz a Közgyűlésnek a Felügyelő Szerv és a Jelölőbizottság tagjai megválasztására, visszahívására;
g) dönt intézmény alapításáról vagy ahhoz való csatlakozásról, vállalkozási tevékenység indításáról;
h) a Közgyűlés által elfogadott számviteli beszámolót (mérleget) és közhasznúsági mellékletet a nyilvántartást vezető Törvényszékhez benyújtja, illetve a közhasznúsági mellékletet az Internetes honlapján közzéteszi;
i) dönt tagnyilvántartásból való törlésről, tag kizárásáról és a pártoló tag jelentkezésének elfogadásáról, pártoló tagsági jogviszonyt megtestesítő okirat kiállításáról;
j) dönt sajtótermék kiadásáról, Internetes honlap létesítéséről, működtetéséről;
k) dönt az Egyesületet terhelő kötelezettségek és megillető jogosultságok vállalásáról;
l) dönt az Egyesület együttműködési megállapodásairól, gondoskodik az érdekvédelmi szövetségben fennálló tagsági jogviszonyból eredő kötelezettségek teljesítéséről;
m) dönt adományok elfogadásáról vagy visszautasításáról, adománygyűjtésről, tartós adományozóval történő megállapodásról;
n) dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
3.) Az Elnökség biztosítja az Egyesületnek az Alapszabályban meghatározottak szerinti folyamatos működését, gondoskodik az Egyesület vagyonának az Alapszabályban rögzített céloknak megfelelő felhasználásáról. Meghatározza a kitűzött cél megvalósításához szükséges tárgyi és személyi feltételeket, az Elnök útján gondoskodik azok biztosításáról. Az Elnökség feladata, hogy az Egyesület részére az Alapszabályban meghatározott közhasznú célja megvalósításához szükséges anyagi forrásokat biztosítsa a törvényes lehetőségek igénybevételével, adományok gyűjtése, tartós támogatók szerzése, pályázatokon való részvétel útján. Az Elnökség tagjai, mint vezető tisztségviselők az Egyesület vezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, az Egyesület érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A jogszabályokban, az alapszabályban, egyéb szabályzatokban, illetve a Közgyűlés által hozott határozatokban foglalt kötelezettségek vétkes megszegésével az Egyesületnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek.
4.) Az Elnökség munkamegosztásban dolgozik, ügyrendjét maga állapítja meg.
Az Elnökség a munkája minél hatékonyabb elősegítése céljából tanácsadó, véleményező feladat ellátására állandó (a választási ciklus végéig működő), illetőleg ideiglenes (meghatározott ideig működő) 3-5 tagból álló bizottságot hozhat létre.
A létrehozott bizottságok vezetését elsősorban az Elnökség rendes vagy póttagja látja el, de felkérésre az Egyesület bármely tagja is elláthatja. Ez utóbbi esetben az Elnökség egy tagja a bizottság tagjává válik. Az Elnökség a bizottságba tagként meghívhatja az Egyesület bármely tagját vagy külső szakértő személyt. Az Elnökség bármely bizottság bármelyik tagját visszahívhatja, ha az a rábízott feladatot nem látja el, vagy hat hónapot meghaladóan akadályozott a feladata ellátásában. A bizottság ügyrendjét és üléseinek gyakoriságát maga állapítja meg. A bizottságok által végzett tevékenységről, javaslatokról és megállapításokról és ezzel kapcsolatban hozott esetleges intézkedésekről a bizottságok elnökei évenként összefoglaló jelentést készítenek az Elnökség számára, mely jelentés részét képezi az Elnökség éves beszámolójának.
5.) Az Elnökség szükség szerint, de legalább kéthavonta ülésezik. Az Elnökség ülése összehívásának idejét, napirendjét az Elnök határozza meg és írásban az ülést megelőzően 5 munkanappal névre szólóan értesíti az Elnökség tagjait és a Felügyelő Szervet, valamint az olyan érdekelt személyt, akinek az ügye a napirenden szerepel, továbbá az egyéb érdekelteket a meghívónak az Egyesület székhelyén lévő hirdetőtáblán vagy internetes oldalán történő kifüggesztéssel. Az Elnök akadályoztatása esetén helyettesítési jogkörben az Alelnök jár el.
6.) Az Elnökség ülése nyilvános, azon bárki részt vehet, az érintett személy felszólalhat, szavazati joguk azonban csak az Elnökség tagjainak van.
7.) Az Elnökség határozatképes, ha az ülésén tagjainak több mint a fele részt vesz. Határozatait egyszerű szavazattöbbséggel, név szerinti szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol jogszabály minősített többséget ír elő. Az ülésen részt vevő elnökségi tag szavazáskor köteles szavazni, ennek hiányában szavazatát nemlegesnek kell számítani. Szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni.
8.) Az Elnökség üléséről hangfelvétel készül, melyről az ülést követő nyolc napon belül írásba foglalt jegyzőkönyvet kell készíteni, melyben rögzíteni kell:
a) az ülés helyét, időpontját és az azon részt vevők nevét;
b) a napirendet;
c) az elhangzott hozzászólások lényegét és a hozzászóló személy nevét;
d) a hozott határozatokat, a döntés hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát, illetve személyét, valamint a határozat végrehajtásának határidejét és a végrehajtásért felelős személy megjelölését.
Az Elnökség üléséről készült jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a meghívót, a jelenléti ívet és az írásbeli előterjesztéseket.
Az Elnökség üléséről készült jegyzőkönyvet az Elnök, illetve egy elnökségi tag hitelesíti. Ezt követően a hangfelvételeket meg kell semmisíteni. Az Elnökség az általa hozott határozatot az Egyesület székhelyén a meghozatalát követően 15 napos kifüggesztéssel nyilvánosságra hozza, ezzel egyidejűleg az érdekelt személlyel írásban is közli. Az Elnökség az általa hozott határozatokról folyamatos nyilvántartást vezet (Határozatok könyve). A nyilvántartásban a határozat szövegét szó szerint rögzíteni kell. A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból a határozat meghozatalának kelte, sorszáma, a szavazás aránya, a határozatot ellenző személye egyértelműen megállapítható legyen. A nyilvántartásba vett határozatot az Elnök és egy elnökségi tag hitelesíti.
9.) Az Elnökségi tagság megszűnik:
a) a megbízatás időtartamának lejártával;
b) a tag elhalálozásával;
c) a tag lemondásával;
d) a tag visszahívásával;
e) törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkeztével;
f) az Egyesület megszűnésével.
Az Elnökség tagja tisztségéről bármikor, írásban indokolás nélkül lemondhat. A lemondás akkor hatályos, ha az írásba foglalt lemondást az Elnökség a lemondó tagtól akár személyesen, akár postai úton átvette. A tag elhalálozása vagy lemondása esetén helyére a – a szavazati arány sorrendjében – a legtöbb szavazattal megválasztott elnökségi póttag kerül és ezzel teljes jogú elnökségi taggá válik. Visszahívásra kerülhet sor a tagnak az elnökségi tagsági kötelezettség gyakorlásában bármilyen okból bekövetkező, hat hónapot meghaladó akadályoztatása esetén, vagy a Közgyűlés bizalmatlansági indítványa alapján. A tag visszahívására a Közgyűlés jogosult. A visszahívás módjára a megválasztásra irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
C.
KÉPVISELET, AZ ELNÖK, AZ ALELNÖK, AZ ELNÖKSÉG TAGJAI
1.) Az Egyesületet az Elnök képviseli, akadályoztatása esetén - eseti megbízás alapján - jogkörében az Alelnök jár el. Az Elnök képviseli az Egyesületet bíróságok, hatóságok és egyéb szervek előtt, továbbá harmadik személyekkel szemben, esetenként vagy az ügyek meghatározott részére nézve azonban képviseleti jogát az Egyesület munkatársára vagy külső harmadik személyre írásbeli meghatalmazással átruházhatja.
2.) Az egyesületi vagyonból történő kifizetésekhez, a bankszámláról történő rendelkezéshez és egyéb kötelezettség-vállalásokhoz az Egyesület elnökének és Alelnökének együttes aláírása, vagy az Elnöknek/Alelnöknek és az Irodavezetőnek együttes aláírása szükséges.
3.) Az Elnök feladata:
a) előkészíti és összehívja a Közgyűlést;
b) összehívja és vezeti az Elnökség ülését;
c) dönt tagfelvételről, intézkedik a tagnyilvántartás hiteles vezetéséről, illetve az Egyesület könyveinek és egyéb nyilvántartásainak vezetéséről, gondoskodik az adatszolgáltatások teljesítéséről;
d) gondoskodik a Közgyűlés és az Elnökség döntéseinek végrehajtásáról;
e) irányítja és ellenőrzi az Egyesület tevékenységét;
f) az Egyesület székhelyén az Irodavezető útján biztosítja az irat-betekintési jog gyakorlását;
g) az Elnökség tevékenységéről igény szerint, de legalább évente egy alkalommal a Közgyűlésnek és az Egyesület támogatóinak beszámol;
h) ellátja az Egyesület operatív ügyintéző szervezetének felügyeletét, kinevezi az Irodavezetőt, felette és az egyesület más munkavállalói felett gyakorolja a munkáltatói jogokat,
i) a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott összeghatárig és módon önállóan, ezt meghaladóan az Irodavezetővel vagy az Alelnökkel együttesen gyakorolja a kifizetések engedélyezésének jogát, a Felügyelő Szerv költségvetési előirányzatát kivéve;
j) az Egyesület tagsága által felvetett kérdésre vagy panaszra 30 napon belül írásban köteles érdemi választ vagy a panasz kivizsgálásáról szóló megállapítást adni;
k) ellátja mindazon feladatokat, amelyeket jogszabály, alapszabály, közgyűlési határozat vagy belső szabályzat a civil szervezet vezetője számára előír.
4.) Az Elnök az egyesületi tevékenységgel összefüggő operatív feladatok ellátására, koordinálására belső ügyintéző szervezeti egységet - Iroda elnevezéssel - hoz létre, működtet, s annak egyszemélyi felelős vezetőjét, pályázati kiírást és elfogadást követően Irodavezető elnevezéssel kinevezi, s felette a munkáltatói jogkört gyakorolja.
5.) Az Irodavezető koordinálja az Egyesület operatív működtetésével összefüggő valamennyi feladatot.
6.) Az Egyesület Alelnökének feladata, hogy támogassa az Elnök munkáját, akadályoztatása esetén helyettesítse az Elnököt, az Elnökség döntése szerint ellássa az Egyesületnél működő tagozatok, kistérségi körzeti csoportok munkájának segítését.
7.) Az Elnökség tagjainak feladatai:
a) az Elnökség határozata alapján ellátják egy-egy állandó vagy ideiglenes bizottság vezetését vagy tagságát;
b) ellátják az Egyesület Elnöke által átadott, rájuk ruházott feladatokat
D.
A FELÜGYELŐ SZERV
1.) A Közgyűlés az Elnökség javaslata alapján az Egyesület tevékenységének ellenőrzésére öt évi időtartamra, titkos szavazással, háromtagú Felügyelő Szervet választ, továbbá 1 Felügyelő Szervi póttagot választhat.
2.) A Felügyelő Szerv a Közgyűlésnek felelős testület, amelynek feladata az alapszabályban meghatározott célok, a jogszabályok keretei között az Egyesület pénz- és vagyongazdálkodásának, továbbá működésének folyamatos ellenőrzése. Ennek során az Elnökség tagjaitól jelentést, az Egyesület munkavállalóitól tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhetnek, továbbá az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthetnek, azokat megvizsgálhatják. A Felügyelő Szerv a feladata hatékonyabb ellátása érdekében indokolt esetben jogosult külső szakértő vagy szakértői szervezet bevonására is, ennek költségét az Egyesület viseli.
3.) A Felügyelő Szerv üléseit a Felügyelő Szerv elnöke hívja össze és vezeti. A Felügyelő Szerv szükség szerint, de évente legalább két alakalommal ülésezik. Az ülés időpontjáról és napirendjéről az elnök írásban, az ülést megelőzően 5 munkanappal, névre szólóan értesíti a Felügyelő Szerv tagjait, továbbá az egyéb érdekelteket. Az ülés összehívását - az ok és a cél megjelölésével - a Felügyelő Szerv bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a Felügyelő Szerv ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására. A Felügyelő Szerv tagjai személyesen kötelesek eljárni, kivéve, ha külső szakértőt vagy szakértői szervet vonnak be a vizsgálat lefolytatásába, képviseletnek azonban nincs helye. A Felügyelő Szerv tagját e minőségében az Egyesület tagja, illetve munkáltatója nem utasíthatja.
4.) A Felügyelő Szerv határozatképes, ha ülésén minden tagja jelen van, határozatait egyszerű szavazattöbbséggel hozza. A Felügyelő Szerv egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg.
A Felügyelő Szerv tagjai tiszteletdíjban és költségtérítésben is részesülhetnek, amelynek feltételeit, összegét és elszámolásának rendjét a Közgyűlés évente előre határozza meg.
5.) A Felügyelő Szerv tagja a Közgyűlésen és az Elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehet. A Felügyelő Szerv munkájáról évente jelentést tesz az Egyesület Közgyűlésének.
6.) A Felügyelő Szerv köteles a Közgyűlést tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a) az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény, mulasztás történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a Közgyűlés döntését teszi szükségessé;
b) az Elnökség valamely tagjának felelősségét megalapozó tény merül fel.
7.) A Közgyűlést a Felügyelő Szerv indítványára - annak megtételétől számított 30 napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a Közgyűlés összehívására a Felügyelő Szerv is jogosult. Ha a Felügyelő Szerv a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről kötött szerződés megszegését észleli, köteles haladéktalanul rendkívüli Közgyűlést összehívni.
8.) A Felügyelő Szervi tagság megszűnik:
a) a megbízatás időtartamának lejártával;
b) a tag elhalálozásával;
c) a tag lemondásával;
d) törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkeztével;
e) a tag visszahívásával;
f) az Egyesület megszűnésével.
A Felügyelő Szerv tagja tisztségéről bármikor, írásban indokolás nélkül lemondhat. A lemondás akkor hatályos, ha az írásba foglalt lemondást az Egyesület Elnöksége a lemondó tagtól akár személyesen, akár postai úton átvette.
Visszahívásra kerülhet sor a tagnak a Felügyelő Szervben vállalt kötelezettség gyakorlásában bármilyen okból bekövetkező, hat hónapot meghaladó akadályoztatása esetén. A tag visszahívására a Közgyűlés jogosult. A visszahívás módjára a megválasztásra irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Amennyiben a Közgyűlés póttagot is választ, a Felügyelő Szervi tagság megszűnése esetén, helyére a megválasztott póttag lép, és tevékenységét ezen időponttól kezdődően teljes jogú tagként látja el. Ha a Felügyelő Szerv tagjainak száma az Alapszabályban meghatározott létszám alá csökken vagy nincs, aki az ülését összehívja, az Egyesület Elnöke a Felügyelő Szerv rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében 30 napon belül köteles rendkívüli Közgyűlést összehívni.
E.
JELÖLŐBIZOTTSÁG
1.) Az Egyesület Közgyűlése nyílt szavazással a választást követő első ülésén az Elnökség előterjesztése alapján öttagú Jelölőbizottságot választ. A Jelölőbizottság mandátuma az egyesületi tisztségviselők választásáig áll fenn, a választás napján átalakul Választási Bizottsággá és a választás lebonyolításáig, illetve a választási kifogás elbírálásáig működik. Ezt követően ismét Jelölőbizottságként működik tovább, mandátuma a választást követő első Közgyűlésig, az új Jelölőbizottság megválasztásáig marad fenn.
2.) Az Egyesületnél az Elnökség, a szövetségi küldött és az elektor jelölésének és megválasztásának feltételeire, módjára, lebonyolításának rendjére a Közgyűlés által elfogadott választási szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni.
3.) A Jelölő Bizottság elnökből és 4 tagból álló testület, ügyrendjét maga határozza meg.
4.) A Jelölőbizottság a választást megelőzően 30 nappal a választásra javasolt személyek listáját az Elnökségnek megküldi, melyhez csatolja a jelöltek elfogadó nyilatkozatát.
5.) A Jelölő Bizottsági tagság megszűnik:
a) a megbízatás időtartamának lejártával;
b) a tag elhalálozásával;
c) a tag lemondásával;
d) törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkeztével;
e) a tag visszahívásával;
f) az Egyesület megszűnésével.
A Jelölőbizottság tagja tisztségéről bármikor írásban indokolás nélkül lemondhat. A lemondás akkor hatályos, ha az írásba foglalt lemondást az Elnökség a lemondó tagtól akár személyesen, akár postai úton átvette.
Visszahívásra kerülhet sor a tagnak a Jelölőbizottságban vállalt feladat ellátásában bármilyen okból bekövetkező, hat hónapot meghaladó akadályoztatása esetén. A tag visszahívására az Elnökség javaslata alapján a Közgyűlés jogosult. A visszahívás módjára a megválasztásra irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Ha a Jelölőbizottság tagjainak száma az alapszabályban meghatározott létszám alá csökken, az Elnökség a Jelölőbizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében a legközelebbi Közgyűlésen új tag megválasztására tett javaslattal a megüresedést pótolja.
F.
SZÖVETSÉGI KÜLDÖTTEK, ELEKTOROK
1.) A Közgyűlés az Egyesület érdekvédelmi szövetségben való képviseletére, vagy más civil szervezetben tagsági joga képviselete ellátása érdekében az érdekvédelmi szövetség vagy más civil szervezet által meghatározott számú szövetségi küldöttet vagy elektort nyílt szavazással választ. A választás módjára, feltételeire, lebonyolításának rendjére a választási szabályzatban foglaltak az irányadók.
2.) Szövetségi küldötteket vagy elektorokat az Egyesület rendes tagjai közül lehet jelölni, de nem lehet jelölt a Felügyelő Szerv tagja. A jelölt írásban vagy a Közgyűlésen szóban nyilatkozni köteles arról, hogy jelölés és megválasztás esetén a szövetségi küldötti vagy elektori megbízatást vállalja-e. A megválasztott szövetségi küldöttek és elektorok részére az Elnökség a képviseleti jogosultságot igazoló küldötti, elektori kártyát állít ki. A megválasztott személy megbízatását csak személyesen gyakorolhatja, meghatalmazásnak nincs helye.
3.) A szövetségi küldötti és az elektori megbízatás megszűnik:
a) a megbízatás időtartamának lejártával;
b) elhalálozással;
c) lemondással;
d) törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkeztével;
e) visszahívással;
f) az Egyesület, az érdekképviseleti szövetség vagy a civil szervezet megszűnésével.
A megválasztott személy a megbízatásáról bármikor, írásban indokolás nélkül lemondhat. A lemondás akkor hatályos, ha az írásba foglalt lemondást az Elnökség a megválasztott személytől igazolt módon átvette. A megválasztott személy visszahívására kerülhet sor a vállalt megbízatás ellátásában bármilyen okból bekövetkező, hat hónapot meghaladó akadályoztatása esetén. Visszahívásra a Közgyűlés jogosult. A visszahívás módjára a megválasztásra irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
A szövetségi küldötti vagy elektori mandátum fenti okokból bekövetkezett megüresedése esetén a Közgyűlés a legközelebbi ülésén köteles azt a megválasztásra vonatkozó szabályok szerint a még a megbízatásra fennmaradó időtartamra pótolni.
G.
TAGOZATOK, KISTÉRSÉGI KÖRZETI CSOPORTOK
1.) Az Egyesület érdekelt tagjai szakmai vagy érdeklődési kör szerint az Elnökség hozzájárulásával, az Egyesület keretei között működő Tagozatot hozhatnak létre. A Tagozat létrejöttének feltétele, hogy legalább 10 egyesületi tag az alakuló taggyűlésen megalakulását kimondja és azt az Egyesület Elnöksége elismerje. Vezetőjét és vezetőségének tagjait saját taggyűlésükön választják meg, az Elnökség a választás eredményét elfogadja. A Tagozatok egy-egy képviselője a Közgyűlésre és az Elnökség ülésére tanácskozási joggal meghívható. A Tagozatok az Elnökségnek tartoznak beszámolási kötelezettséggel.
2.) A Tagozatok társaság, klub formájában és elnevezéssel működhetnek, és tevékenységi körükben működő hazai és külföldi szervezetek tagjává válhatnak az Egyesület Elnökségének egyetértésével.
3.) Az Egyesület működési területén a tagok önkéntes elhatározása alapján az Elnökség kistérségi Körzeti Csoport létrejöttét és működését engedélyezheti. Minden olyan közigazgatási területi egységben létrehozható kistérségi Körzeti Csoport, ahol ötven vagy ennél több tag él és legalább 10 tag a kistérségi Körzeti Csoport megalakulását elhatározza, vezetőjét és vezetőségének tagjait saját taggyűlésükön megválasztják. A kistérségi Körzeti Csoportok egy-egy képviselője a Közgyűlésre és az Elnökség ülésére tanácskozási joggal meghívható. A kistérségi Körzeti Csoport képviselője az Elnökségnek rendszeresen beszámol a kistérségi Körzeti Csoport működéséről.
4.) A kistérségi Körzeti Csoport önálló név alatt fejthet ki tevékenységet, a területén működő állami, önkormányzati és civil szervezetekkel közvetlen kapcsolatot létesíthet az Egyesület Elnökségének egyetértésével, támogatásával.
5.) A Tagozatok, kistérségi Körzeti Csoportok működésének részletes szabályait önmaguk testületi döntéssel határozzák meg - szükség szerint - azokat az Egyesület Elnökségének bemutatják.
6.) A Tagozatok és kistérségi Körzeti Csoportok vezetőinek feladatait és jogosultságait a maguk által alkotott működési szabályzat tartalmazza. A megválasztott személy jogosult az adott Tagozat, kistérségi Körzeti Csoport vezetésére, képviseletére, és a Tagozat vagy kistérségi Körzeti Csoport elkülönített bankszámlájáról történő kifizetések engedélyezésére. Az Elnökség a Tagozat, vagy a kistérségi Körzeti Csoport képviselője részére a megbízatás fennállásának igazolására megbízólevelet ad ki. Az Elnökség e személyeknek az ügyintézéssel kapcsolatosan felmerült költségeit - megállapodás alapján - a költségvetés terhére megtéríti.
7.) A Tagozat vagy a kistérségi Körzeti Csoport megszűnik, ha egy éven át nem fejt ki érdemi tevékenységet, vagy tagjainak száma egy éven túl is 5 fő alá csökken. Az Elnökség a Tagozat vagy kistérségi Körzeti Csoport megszűnését a feltételek bekövetkezését követő ülésén határozattal állapítja meg.
8.) Azokon a közigazgatási területeken vagy településeken, ahol a 3.) bekezdésben foglalt feltételek hiánya miatt kistérségi Körzeti Csoport megalakítása nem lehetséges, vagy nem célszerű, az Elnökség Területfelelőst bízhat meg az ott élő tagok ügyeinek intézésével. A Területfelelős a tagok érdekében szoros kapcsolatot tart fenn az Elnökséggel. Az Elnökség a Területfelelős részére a megbízatás fennállásának igazolására megbízólevelet ad ki. Az Elnökség a Területfelelősnek az ügyintézéssel kapcsolatosan felmerült költségeit megállapodás alapján a költségvetés terhére megtéríti.
V. ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG ÉS BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG
1.) Az Egyesület Elnöksége határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
2.) Nem lehet a Felügyelő Szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgáló az a személy, aki
a) az Egyesület Elnöke vagy az Elnökség tagja;
b) az Egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik;
c) az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
3.) Az Egyesület vezető tisztségviselője és közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (együtt: hozzátartozó) ugyanannál a szervezetnél a Felügyelő Szerv, Jelölőbizottság és az Elnökség tagjává egyidejűleg nem választható meg.
4.) Az Egyesület elnöki tisztségére olyan egyesületi tag jelölhető, illetve választható meg, aki legalább középfokú végzettséggel rendelkezik és a feladat ellátására rátermett. Az elnöki tisztségre ugyanazon személy csak két, egymást követő ciklusra jelölhető és választható meg egyszerű szavazattöbbséggel; ezt követően az újraválasztáshoz minősített (2/3-os) szavazattöbbség szükséges.
5.) A közhasznú szervezet megszűntét követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy a NAV-nál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, vagy amelynél a NAV jelentős adóhiányt tárt fel, vagy amellyel szemben a NAV üzletlezárás intézkedést alkalmazott vagy ezt helyettesítő bírságot szabott ki, illetve amelynek a NAV az Art. Alapján adószámát felfüggesztette vagy törölte.
6.) Az Egyesület Elnöke, illetőleg az Elnökség tagjai kötelesek bejelenteni a Közgyűlésnek vagy a Jelölőbizottságnak, ha más civil szervezetnél vezető tisztséget látnak el vagy vezető tisztségre megválasztották.
VI. AZ EGYESÜLET VAGYONA, NYILVÁNOSSÁG
1.) Az Egyesület saját vagyonával a vonatkozó pénzügyi rendelkezések alapján az Elnökség által jóváhagyott költségvetés szerint gazdálkodik.
2.) Az Egyesület tartozásaiért, kötelezettség-vállalásaiért az Egyesület az egyesületi vagyonnal felel. A rendes tagok és a pártoló tagok saját vagyonukkal nem felelnek, csak az Alapszabály szerint meghatározott tagdíjat és vállalt támogatást kötelesek határidőre megfizetni.
3.) Az Egyesület vagyona a tagok által fizetett tagdíjból, egyéb pénzbeli hozzájárulásaikból, természetes és nem természetes személyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból, adományaiból, az államháztartás alrendszereitől kapott költségvetési támogatásból, a magánszemélyek személyi jövedelemadójának 1%-áról történő rendelkezés alapján kapott összegből, pályázati úton nyert juttatásból, egyéb a közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatásból, az Egyesület eszközeinek befektetéséből származó hozamból; a vállalkozási tevékenységből eredő nyereségből képződik.
4.) Az Egyesület évente képződő vagyona az egyesületi célkitűzés megvalósítása érdekében végzett tevékenységre és az Egyesület működésével kapcsolatos kiadások fedezésére használható fel.
5.) Az Egyesület költségei: a közhasznú tevékenység, illetve a vállalkozói tevékenység érdekében felmerült közvetlen és közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.
6.) Az Elnökség köteles gondoskodni arról, hogy az Egyesület működése, valamint az egyesületi pénzeszközök felhasználása során egyaránt kizárható legyen, hogy az adományozott összeget akár közvetlenül, akár valamely szolgáltatással összefüggésben, előre meghatározott vagyoni előny megszerzése vagy nyújtása érdekében adják.
7.) Az Egyesület az Alapszabályban meghatározott célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági vállalkozási tevékenységet is folytathat. A gazdasági tevékenységből származó bevételeit csak az egyesületi célokra, feladatokra és azok működtetésére fordíthatja, a nyereséget az Egyesület tagjai között felosztani nem lehet.
8.) Az Egyesületnek az Alapszabályban meghatározott közhasznú cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani, egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.
9.) Az Egyesület bevételei lehetnek:
a) tagdíj-befizetésből származó bevétel;
b) a gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;
c) a költségvetési támogatás:
ca) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;
cb) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;
cc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;
cd) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;
d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;
e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;
f) befektetési tevékenységből származó bevétel;
g) az a)-f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.
10.) Az Egyesület költségei, ráfordításai (kiadásai) lehetnek:
a) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;
b) gazdasági-vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;
c) az Egyesület szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;
d) az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.
11.) Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. Vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, illetve az államháztartás alrendszereitől kapott költségvetési támogatást hitel fedezetéül, illetőleg hitel törlesztésére nem használhatja fel.
12.) Az Egyesület működésével, szolgáltatásai igénybevétele módjával, beszámolói közlésével kapcsolatosan a nyilvánosságot biztosítja, egyrészt a jogszabályokban meghatározott módon (közzétételi kötelezettség), másrészt az Alapszabályban meghatározott irat-betekintési és felvilágosítás adási jog rögzítésével. E jogok gyakorlása, illetve kötelezettségek teljesítése azonban nem eredményezheti mások személyhez fűződő jogainak megsértését.
13.) Beszámolási szabályok
a)Az Egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági
mellékletet készíteni, mely a beszámoló elválaszthatatlan mellékletét képezi. A közhasznúsági melléklet elfogadása a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.
b) A közhasznúsági melléklet tartalmazza a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását.
c) Az Egyesület köteles a Közgyűlés által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét - kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt - az adott üzleti év mérleg-fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta.
d) Az Egyesület a c) pont szerinti kötelezettségének a Civil szervezetek nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvényben meghatározott módon tesz eleget.
e) A letétbe helyezett beszámolót a Civil szervezetek nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvényben meghatározott módon kell közzétenni, valamint adatainak lekérdezését a Civil Információs Portál számára lehetővé kell tenni.
f) Az Egyesület saját honlappal rendelkezik, így a közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló saját honlapon történő elhelyezésére is. Az Egyesület a saját honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja.
14.) Az Egyesület dokumentumai nyilvánosak, azok az Egyesület székhelyén bárki által megtekinthetők (iratbetekintés jog), a közhasznúsági jelentésről - a másolási költség megfizetését követően - bárki részére másolat adható. Az Elnök a közhasznúsági jelentést az MVGYEOSZ Elnökségének térítésmentesen megküldi.
15.) Az Egyesület Elnöke köteles gondoskodni a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésről, illetve azokról felvilágosítást adni. Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell az Elnök részére megküldeni vagy átadni. Az Elnök köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul; egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni. Az Elnök köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje.
VII. AZ ADOMÁNYGYŰJTÉS SZABÁLYAI
1.) Az Egyesület közhasznú céljai megvalósításának elősegítése érdekében az Elnökség névre szóló meghatalmazást, megbízólevelet ad ki, mely megbízólevél birtokában lehet adományt gyűjteni. A megbízólevelet az Egyesület Elnöke és az Elnökség egy tagja írja alá és azt az Egyesület bélyegzőjével hitelesíti. A kiadott megbízólevelekről az Elnökség naprakész nyilvántartást köteles vezetni.
2.) Az Egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetőleg más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével.
3.) Az adománygyűjtésre jogosult személy az adományokról nyilvántartást köteles vezetni, amelybe az adományok értékét könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni. Az adománygyűjtő az adományokat és a nyilvántartást rendszeres időközönként elszámolás mellett átadja az Egyesület belső szervezeti egységét vezető Irodavezetőnek.
4.) Az Egyesület jogosult fix vagy mozgó perselyes adománygyűjtésre is. Az Elnökség a persely kihelyezéséről, leplombálásáról, felnyitásáról köteles jegyzőkönyvet felvenni és abban rögzíteni a persely típusát, kihelyezésének helyszínét és időpontját, leplombálásának és felnyitásának idejét, a perselyben lévő pénzadomány forintértékét. A jegyzőkönyvet az Elnökség egy tagja és a kihelyezést, leplombálást és felnyitást végző munkatárs hitelesíti. A perselyben lévő pénzadományt a felnyitást követően az Egyesület bankszámlájára be kell fizetni és a közlemény rovatban fel kell tüntetni a "perselyadomány" jelzést, a csekkmásolatot a jegyzőkönyvhöz kell fűzni.
5.) Az Egyesület tartós adományozási szerződést köthet magánszemély támogatóval, ha a támogató legalább 4 éven át, megszakítás nélkül rendszeresen azonos vagy növekvő összegben, illetve nem magánszemély támogató az adózás előtti eredménye terhére 5%-a vagy azt meghaladó mértékben, ellenérték nélkül nyújt pénzbeli támogatást, vagy értékpapírt térítés nélkül átad.
VIII. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE
1.) Az Egyesület megszűnik, ha
a) a Közgyűlés döntése alapján átalakul;
b) a Közgyűlés a feloszlásáról határoz;
c) a Bíróság feloszlatja;
d) a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeként a bíróság megszűnteti vagy megállapítja megszűnését;
e) a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti, és az Egyesületet a nyilvántartásból törlik.
2.) Az 1. pont b)-e) pontokba foglalt esetekben az Egyesület jogutód nélkül szűnik meg. A b) pont esetében végelszámolási eljárást, a c)-d) pontban foglaltak esetében kényszer végelszámolási eljárást kell lefolytatni.
3.) A Közgyűlés nem dönthet az Egyesület feloszlásáról, ha az Egyesülettel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy az Egyesület fizetésképtelenségét a bíróság megállapította.
4.) Az Egyesület alapszabálya vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában a jogutód nélkül megszűnt Egyesület - hitelezői igények kielégítése után - megmaradt vagyonát a 2011. évi CLXXV. Törvényben meghatározott célokra kell fordítani és az ott meghatározott módon kell nyilvánosságra hozni.
5.) Az Egyesület nyilvántartásból való törlésére az egyesület nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
IX. ÁTMENETI-ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK
1.) Az Egyesület a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége szervezeti átalakulása révén jött létre, ezért a MVGYOSZ Csongrád Megyei Szervezete
a.) nyilvántartott tagjai külön intézkedés nélkül a megalakult Egyesület regisztrált rendes tagjaivá válnak;
b.) a nyilvántartott tagok részére kibocsátott tagsági igazolvány az érvényességi idő lejáratáig, vagy a tagkönyv cseréjéig a tagsági jogviszonyt igazolja;
c.) a tagok által befizetett éves tagdíj időarányos része a megalakult Egyesület tagdíjbevételét képezi, erre az időre az Egyesület tagdíjat nem szed;
d.) a megválasztott megyei küldöttek és országos küldöttek mandátuma az esedékes küldötti, szövetségi küldötti választásig áll fenn, a megyei küldött és az országos küldött a jelen alapszabályban szabályozott küldöttnek, szövetségi küldöttnek tekintendő;
e.) a már működő klubok, szakosztályok, szakcsoportok, társaságok, valamint körzeti csoportok a megalakult egyesület tagozatának, kistérségi körzeti csoportjának minősülnek, és jogaikra, kötelezettségeikre a jelen Alapszabály rendelkezései vonatkoznak.
f.) az MVGYOSZ Csongrád megyei tagszervezet által használt, birtokolt ingó- és ingatlanvagyon, beleértve a jogokat és követeléseket a MVGYOSZ térítésmentesen a megalakult egyesület tulajdonába, használatába és birtokába adja, mint alapító vagyont.
g.) az alakuló ülésen az első elnök megválasztásakor az V/4. ponttól el lehet térni.
2.) Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre s nyeri el jogi személyiségét.
3.) A jelen okiratban nem szabályozott kérdések tekintetében az Egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény (Civil tv.) és Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) rendelkezései, illetve a később meghozandó Közgyűlési határozatok az irányadók.
Kelt.: Szeged, 2012. 09. 12.
Igazolom, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat módosítások alapján hatályos tartalmának.
Vaskóné Kiss Éva
elnök
Hegedűs István
alelnök
